Készíts egy ékszert és ajánld fel a természet védelméhez!

Praktikák – WWF Kreatív jótékonysági akció

Alkotni jó, az alkotás öröm! Alkoss együtt a Praktikák online kézműves magazin csapatával, mert most igazán jó ügy érdekében barkácsolunk!

Mi, a Praktikák gyöngy- és drótékszer alkotói úgy gondoltuk, munkáinkat összegyűjtjük és felajánljuk a WWF Magyarország számára. A felajánlott ékszerek a Tesz-Vesz aukciós portálon egy akució keretében elárverezésre kerülnek és a befolyt összeggel támogatja az alkotói közösség a magyarországi természetvédelmi szervezetet!

Sziasztok!

Eljött a december és egyben az év vége is. :) Így a Praktikák online kézműves magazin meghirdeti a hónap ékszere pályázatát! Ne feledjétek, hogy a nyertes ékszere és neve is felkerül a a Gyöngyfűzés facebook közösség profilképébe! :)

Katt ide a részletekért: http://bit.ly/honap_ekszere_palyazat

Én már semmi mást nem látok, nem érzek és nem hallok, csak a rügyeket, leveleket és a babarózsát a kerítés mentén, az illatokat, a színeket és a madarak énekét, ez adott ihletet ehhez a tavaszköszöntő lánchoz.

Akinek van kedve velem ünnepelni a legszebb évszakot, ajándékozza meg magát, és ünnepeljen velem együtt!Igazán nem nehéz, a nagyobbacska gyerekeket is be lehet vonni az elkészítésébe. Boldog tavaszt mindenkinek!

Így készül:

A kicsik is gyakran kedvet kapnak az ékszerkészítéshez, de a mi felnőtt gyöngyeink és mintáink nem az ő kezeiknek valók.

A 4-5 éves gyerekeket is be lehet vonni a kézműveskedésbe, a számukra készülő nagy méretű, nagyobb lyukú gyöngyökkel.

De még ennél is jobban élvezik, ha tésztából készítünk gyöngyöket!

Tésztából pedig bőven van választék, akár az üzletekben, akár a konyhaszekrényben.

Mi az egyszerű makaróni tésztát szeretjük. Ebben nem csak a fűzés örömét lelik meg, de a gyerekek utólag ki is festhetik a saját készítésű kis ékszereiket, vízfestékkel, temperával.

Forrás:

http://www.tankonyvtar.hu/konyvek/magyar-neprajz/magyar-neprajz-ekszerek

ÉKSZEREK

Bár századunkra a magyar parasztság a környező szláv, román parasztokhoz képest kevésbé tűnt ékszerkedvelőnek - részint Horváth Terézia (1983) kutatási eredményeit felidézve -, látni fogjuk, hogy a múlt században még a magyar parasztok is tájilag jellegzetes ékszereket viseltek. A még távolabbi múltban, reneszánsz hatásra egész Európára (Newton, S. M. 1988: 63), így a magyarságra is jellemző volt az ékszer szeretete.

Forrás:

http://www.terebess.hu/keletkultinfo/lexikon/indekszer.html

indiai ékszerviselet

Indiában annyira elterjedt az ékszerek viselete, hogy az ékszereik szembetűnőbbek, mint az - egyébként ugyancsak rendkívül színes öltözékük. Náluk ékszert viselni teljesen természetes, ám hogy milyen ékszereket öltenek magukra, az a kaszti hovatartozástól, a vallástól és a helytől függ. Az asszonyok számára az ékszerek gazdasági jelentőséggel is bírnak.

Az ékszerek az ősidőktől fogva fontos szerepet töltöttek be India mindennapi életében, tárgyi bizonyítékok vannak rá, hogy az indiaiak már az Indus völgyi civilizációban – tehát mintegy 2500 évvel Krisztus születése előtt – különféle ékességekkel, cicomákkal díszítették fel testüket. Bár a hagyományok azóta jelentős átalakuláson mentek keresztül, az ékszerek ma is nélkülözhetetlen részei a vallásos, regionális és társadalmi életnek.

A cikk folytatását a következő oldalon találod meg:

http://beadsociety.hu/?p=275

Forrás:

http://mek.niif.hu/02100/02115/html/1-1803.html

Régi magyar ékszerek

Ékszer: a legszorosabb értelemben: anyaga és megmunkálása folytán értékes vagy legalábbis tetszetős, többnyire kisméretű dísztárgy, melyet az ember a testén visel. A magyar népi ékszerek fajtái, aszerint, hogy a test melyik részére erősítik: → fülbevaló, → gyűrű, → karkötő, → nyakék. Az ékszer ragyogásával, művészi hatásával kiemeli valamelyik testrészt, ünnepélyesebbé teszi viselője megjelenését, jelzi vagyoni helyzetét, társadalmi rangját és gyakran → amulett- vagy gyógyító szerepet is tulajdonítanak neki.

Abban, hogy ki, mikor és milyen ékszert viseljen nem lehet tanácsot adni. Már a régi rómaiak is vallották: „de gustibus non est disputandum” vagyis ízlésről nem lehet vitatkozni.
Talán az egyetlen szabály, amely a nyugati kultúrkörben érvényes: az ékszerből a kevesebb általában több. Egy jól megválasztott, egyéniségünkhöz illő darab hatásosabb mintha a fejünk búbjától a bokánkig felékszerezzük magunkat....

A cikk folytatásást a következő oldalon találod meg:

http://www.nlcafe.hu/szakertoi_oldalak/1130435/2/

Az ékszer olyan régi, mint maga az emberiség, régibb mint a ruházat, mert az ember hiúsága és önmagát díszítő kedve már akkor is, ott is érvényesült, ahol a kultúra hiánya és az éghajlati viszonyok az öltözködést feleslegessé tették. Néhol ez az öndíszítés nem nyilvánul másban, mint az orrba fűzött karikában, vagy a bőr tetoválásában, de ezekben a legdurvább és kezdetleges kísérletekben ugyanaz az elv jut érvényre, mint a későbbi, legrafináltabb ékszer kreációknál, egyes testrészeknek ragyogó, fényes, művészi hatások által való kiemelése....

Miért éppen az arany és ezüst lett a gazdagság jelképe, a legfőbb értékőrző? Vajon miért a briliánsok tüzétől lágyul meg a nők szíve? És egyáltalán, hogyan készültek az első ékszerek?

A cikk folytatását a következő oldalon találod meg:

http://www.nana.hu/index.php?apps=cikk&cikk=30235

Forrás:

http://arany-ekszerek1.oldala.biz/

Arany ékszerek ! Híres arany ékszerek

A világ nagy és értékes kincseinek a legfontosabb anyaga az arany volt. A Kr. e. 7-3. században virágkorát élő etruszk civilizációra jellemző volt, hogy a kézművesmesterségek területén a fejlődés magas fokára jutottak el. Mesterei voltak a granulációnak, amely olyan fémműves eljárás, amikor apró aranyszemcséket használtak a díszítésre. Ilyen arany ékszer volt például a fibula, amellyel korábban a ruhát erősítették a testre, s melyet akár aranyoroszlánok, aranyszfinxek, aranygriffek díszítettek.

A cikket a következő oldalon találod meg:

http://www.femina.hu/sztar/meregdraga_oscar_ekszerek

Forrás: http://www.ekszer-gyemant.hu/index.php?oldal=1&cikk=8

Az ékszer gyémánt szín palettája

A gyémánt színe változatos. A teljesen színtelen, víztiszta ásványtól kezdve előfordul sárga, zöld, barna, piros, rózsaszínű, szürke, kék és fekete gyémánt is. A szín nagy hatással van az értékre is. A legtisztábbak az indiai gyémántok, a legszínesebbek pedig a dél-afrikaiak.

A színtelen kövek között a teljes víztisztaság szerint megkülönböztetnek első-, második- és harmadik- vízű köveket.

A cikket megtekintheted a következő oldalon:

http://www.femina.hu/sztar/sztarok_ekszerei

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Swarovski

Swarovski a világ egyik vezető minőségi kristályékszereket gyártó cége. A világ több, mint 120 országában van jelen (kivéve a háborús övezeteket). A cég emblémája egy hattyúsziluett. A hattyú, mint a tisztaság és elegancia jelképe. A cég színei az éjkék és a "swarovski-piros". Egy évben két kollekciót bocsátanak ki: őszi-téli, tavasz-nyári kollekció, mely egyaránt tartalmaz klasszikusabb, divatos, extravagáns ékszereket, táskákat, órákat.

Barlanglakó őseink ugyancsak ügyeltek megjelenésükre. Csiszolt fadarabból, csontból és más, a természetben fellelhető anyagokból készült testékszereik egy részének mágikus erőt tulajdonítottak, más díszeket pedig ki kellett érdemelni, bátorsággal, a fájdalom legyőzésével.

A muszlim világ bazárjainak színes forgatagában a szabók és rövidáru-kereskedők, a papucs-készítők és illatszerárusok boltjai mellett a nők gyakran látogatták az ötvösök és ékszerművesek műhelyeit, akik fénylő portékájukkal nem csupán a piac forgatagát színesítették, hanem az öltözékeket is.

Arany, gyöngy és smaragd - 2000 éves ékszer Jeruzsálemben

 Forrás: vaddivilaga.blogspot.com

Igazgyöngy ékszerek és tenyésztett gyöngysorok

Az igazgyöngy - bár ma már „csak” tenyésztett változatát alkalmazzák - a középkor óta a drágakövek közé sorolt éke az ékszereknek. Gondoltak már arra, hogy a legfinomabb kelme, a selyem, a legdrágább illat, a pézsma és ékszereink e varázsos anyaga állati eredetu? Talán éppen ettol „ok” a legérzékibbek, kultúráktól és koroktól függetlenül.

Désir international

www.desir.nl