Forrás:

http://arany-ekszerek1.oldala.biz/

Arany ékszerek ! Híres arany ékszerek

A világ nagy és értékes kincseinek a legfontosabb anyaga az arany volt. A Kr. e. 7-3. században virágkorát élő etruszk civilizációra jellemző volt, hogy a kézművesmesterségek területén a fejlődés magas fokára jutottak el. Mesterei voltak a granulációnak, amely olyan fémműves eljárás, amikor apró aranyszemcséket használtak a díszítésre. Ilyen arany ékszer volt például a fibula, amellyel korábban a ruhát erősítették a testre, s melyet akár aranyoroszlánok, aranyszfinxek, aranygriffek díszítettek. Az 1820-as évek végén egy római aranyműves megpróbálta utánozni ezeket az ékszereket, de pontos másait soha nem sikerült elkészítenie.

A föníciaiak az utazásaikkal lehetőséget adtak a művészeti stílusok cserélődésére. Sokfele találtak föníciai arany ékszereket, többek között karpereceket, amelynek legtöbb darabját a madridi Archeológiai Múzeum kiállítása mutatja be. Gazdag szkíta ékszergyűjtemény került napvilágra a nümphaioni kincsegyüttesben. A lelet fő darabja egy arany ékszer: gyöngyös aranyhuzallal szegélyezett aranylemezből készült nyakék, mley 22 rózsamintából, makk- és lótuszdíszekből áll. Az arany ékszerek történetéből meg kell említeni a görög ékszereket.

A klasszikus korban divatos csónak formájú fülbevalót felváltotta később a karika, amely csavart aranyhuzalból vagy aranycsövecskékből készült, s amelyek egyik oldalon tűben végződtek, másikon állatábrázolás díszítette kis lemezben. A British Museumban találhatóak e korból arany ékszerek. Ilyen például az üreges aranyszemekből kirakott, ismétlődő mintából álló nyakék. A klasszikus kori aranygyöngyös nyakékek általában emberarcokat ábrázolta, a hellenisztikus aranygömbök geometrikus mintákat.

Nagy mesterségbeli tudást tanúsítottak az arany és ezüst megmunkálásában a vikingek. Ezt bizonyítják a feltárt arany ékszerek is: a drágakövekkel kirakott arany melltű, a csavart aranygyűrű, a Thor-kalapács formájú függővel díszített nyaklánc. 1979-ben a hedebyi kikötő iszapjából is jelentős viking ékszergyűjteményt ástak i. Hedeby (a német-dán határtól délre) fontos kereskedő központ volt, vonzotta a kézműveseket. A kincsleletben borostyángyűrű, arany-ezüst dísztű, faragott csontfésűk, arany fülbevalók kerültek elő.
A kereszténység előtti ír aranyművesség szép példája a Kr. e. 7. századi shannongrove-i nyakdísz. Ma a londoni Viktória és Albert Múzeum őrzi. Az ír bronzkorból származik. A női nyakék leheletfinom aranylemezből készült, körkörös trébelt bordákkal. Két végén körkörös bordázatú tölcsérformában fejeződik be. Az írországi bronzkori művészet fénypontja volt az aranyművesség, amelynek rengeteg darabja került napvilágra. Ilyen a 146 arany tárgyból álló clare-i lelet.

1880-ban Mainz-ban találtak egy igen értékes ékszergyűjteményt, amelyet Gizella császárné kincseinek neveznek. Híres ezek közül a melltű, amely egy nagy kerek aranylap, rajta az uralkodói hatalmat jelképező sas. A madár fejét, farkát, két szárnyát sötétkék türkiz, zöld és fehér rekeszzománc díszíti. A 13. századra a melltűk a legnépszerűbb ékszerekké váltak.

Még számtalan híres arany ékszert lehetne felsorolni a karpereceken, nyakláncokon át a koronákig, fejdíszekig. A 19. századi ékszerdivatot erősen befolyásolták a kor arany- és gyémánt leletei, s azok a klasszikus ékszerek, amelyek a régészeti ásatások során kerültek elő. Az arany ékszerek közül előszeretettel hordták az arany medaliont, amelyben féltve őrzött tárgyakat tartottak (hajtincs, arckép). Hihetetlen ügyességgel munkálták meg az aranyat. Eleinte kézi munkával, majd 1835-től gépi lyukasztással. Felületét gravírozták, vésték, maratták, drágakövekkel rakták ki. Most, ha körülnézünk az arany ékszerek között, széles kínálattal találjuk magunkat szembe, mely között vannak modern, egyedi stílusú ékszerek, s hagyományos, régi korok stílusát megőrző és felelevenítő formák is. Mindenki megtalálhatja az arany ékszerek között a neki legjobban tetszőt, csak pénz kérdése az egész.